Get Adobe Flash player
Statisztika
Tartalom találatai : 364195
2011. 06.15. óta
mod_vvisit_counterÖsszesen263339

Szőlőfajta ajánló

Rózsakő (Badacsony 36)                           

A Kéknyelű és Budai fajták keresztezéséből származó hibrid. Dr. Király Ferenc állította elő 1957-ben, Badacsonyban. 1959-ben telepítette el a magoncokat, 1961-től az anyatőkék értékelését, a fajtajelöltek kiválasztását, elszaporítását, a szaporulat értékelését, a fajtajelöltek termesztési értékének vizsgálatát Kiss Ervin és Kiss Ervinné végezte. 1995- től a fajtajelöltekkel kapcsolatos vizsgálatokat Májer János és munkatársai folytatták tovább. Nevét a Badacsony-hegyen található, legendás 'Rózsakő' elnevezésű bazaltkőről kapta.
A Kéknyelű fajta porzófajtájaként terjedőben van a Badacsonyi Borvidéken. Tőkéje középerős, közepes számú, félmereven álló vesszővel. Lomblevele kerek, kicsi-középnagy, kiterített, sötét fűzöld, karéjos-hasadt, 3-5 karéjú, vállöble középmély, határozatlan alakú, a levél fonáka szőrösödő és pókhálós. A levélnyél vörös, hengeres, bordázott, aránylag rövid.
Fürtje vállas, tömött, középnagy; kocsánya tartós; bogyója kicsi, megnyúlt, sárga, hamvas, sokmagvú; húsa puha, leves, olvadó; leve színtelen; íze közömbös. A bogyó héja középvastag, tartós, nehezen szakadó. Bora savas karakterű, a Kéknyelű fajtára emlékeztető kiváló minőségű. A magas termésmennyiség mellett igen jó minőségű termést ad, a must, illetve bor titrálható savtartalma pedig még az aszályos években is kiváló.


Vulcanus (Badacsony 38)            


A Szürkebarát és a Budai fajták keresztezéséből származó hibrid. Dr. Király Ferenc állította elő 1957-ben, Badacsonyban. 1959-ben telepítette el a magoncokat, 1961-től az anyatőkék értékelését, a fajtajelöltek kiválasztását, elszaporítását, a szaporulat értékelését, a fajtajelöltek termesztési értékének vizsgálatát Kiss Ervin és Kiss Ervinné végezte. 1995-től a fajtajelöltekkel kapcsolatos vizsgálatokat Májer János és munkatársai folytatták tovább. Tőkéje középerős növekedésű, közepes számú, félmereven álló vesszővel.
Lomblevele kerek, kissé szélesebb, mint hosszú, fűzöld, karéjos-hasadt, 5 karéjú, vállöble középmély, nyílt-zárodó, határozatlan alakú. A levél színének felülete csupasz, fonáka pókhálós. A levélnyél csupasz, vörös, hengeres, aránylag rövid. Fürtje vállas, tömött, rövid, középszéles, középnagy, bogyója gömbölyű, kicsi, zöld alig hamvas, sokmagvú; húsa puha, leves, olvadó; leve színtelen, íze közömbös; héja középvastag, tartós.
Bora savas karakterű, minőségi fehérbor.

A magas termésmennyiség mellett igen jó minőségű termést ad, a must, illetve bor titrálható savtartalma pedig még az aszályos években is kiváló.


Zeus                                                           


Az Ezerjó és a Bouvier keresztezéséből származó hibrid. Fekvés és talaj iránt igényes, viszonylag fagyérzékeny, szárazságtűrő, rothadásra hajlamos, zöldmunka igénye közepes. Tőkéje középerős növekedésű, közepes számú, félmereven álló vesszőkkel. Levele szív alakú, középnagy, kiterített, fűzöld, kemény, merev, hasadt-osztott, 3-5 karéjú, oldalöbleinek száma 2-4. Vállöble középmély, határozatlan alakú. A levél széle fűrészes- csipkés, határozatlanul bemetszett; éle csupasz; erezetének töve vörös. A levél színének felülete csupasz, sima-hólyagos; fonáka szőrösödő és pókhálós. Levélnyele pókhálós, vörös, hengeres, középhosszú. Fürtje vállas, tömött, rövid, széles, középnagy. Bogyója gömbölyű, kicsi, zöld, alig hamvas, sokmagvú. A bogyóhéj középvastag, tartós. Húsa puha, leves, olvadó; leve színtelen, íze közömbös.
Bora savas karakterű, savát túlérésben is jól megtartja. Lassan fejlődik. Extrakt-tartalma nagy.

A kései érésben szüretelt Zeus, különleges minőségű borának köszönhetően a Badacsonyi Borvidék egyik sajátos színfoltjává vált.


Szürkebarát                                               


A korábbi évtizedek egyik nagy ellentmondása volt, hogy miközben bor elnevezésként rendkívül jól csengett a Szürkebarát fajta neve, és pl. a Badacsonyi Borvidék nevével elválaszthatatlanul össze is forrt, addig  a termesztésben az alapfajta alacsonyabb termőképessége miatt méltatlanul visszaszorult az aránya.
Nem véletlen tehát, hogy éppen Badacsonyban tűzte ki célul az Intézet egy, a nagyobb fürtátlag-tömeg révén magasabb termőképességű Szürkebarát klón előállítását. A Király Ferenc és Kiss Ervin által irányított munka eredményeként 1984-ben állami elismerést nyert a Szürkebarát B.10 klón. Ezt a klónt az alapfajtához képest nagyobb termőképesség és világosabb héjszín jellemzi. Többek között ez a hazai előállítású klón is szerepet játszott abban, hogy a fajta telepítése újabb lendületet vett napjainkra.
A klónszelekciós munka ennél a fajtánál is tovább folytatódott, és a kiválasztott subklón jelöltek vizsgálatára  a telep felújítási programjában szintén egy új ültetvény létesült. A termesztési értékvizsgálatok alapján ígéretesnek tűnik a fajta B.10/10 és a B.10/5 jelű subklón jelöltje. Az alapklóntól abban térnek el, hogy mindkét subklón termőképessége kedvezőbb, valamint a B. 10/5 érési mustfoka magasabb.


Olasz rizling                                                


Dr. Király Ferenc és Kiss Ervin szőlőnemesítők a fajta biológiai, genetikai többletértéket hordozó egyedeiből először a B.20 jelű klónt emelték ki. Állami elismerése után ez az alapfajtához képest kiegyenlítetten,  és többet termő klón méltán lett az ország egyik legelterjedtebb Olasz rizling klónja.
Az általánosan ajánlható B. 20-as elismerése után a különböző klimatikus adottságú termőhelyek speciálisabb igényeit kielégítő klónok kiemelése vált a legfőbb szelekciós céllá.
A hazánkban elterjedt Olasz rizling klónok között a legerősebb növekedésű, nagyobb fürtátlagtömegű, savasabb karakterű bort adó B.14-es klónt a délibb, melegebb fekvésbe célszerű telepíteni.
Lágyabb, illatosabb bora, valamivel magasabb cukortermelő képessége alapján a hűvösebb fekvésekbe  is javasolható a B.5-ös Olasz rizling klón.

Mindhárom Olasz rizling alapklónból további szelekcióval számos magasabb termesztési értéket képviselő subklónjelölt vizsgálatát folytatjuk Badacsonyban. Közülük a B.20/7 borminőségével, a B.20/16 kiegyenlített termésével, a B.14/14 termőképességével és a B.5/8 illatos borával tűnt ki az eddigi vizsgálatok alapján.


Rajnai rizling                                              


A szőlőtermesztésben a Rajnai rizling elterjedése a kívánatos mérték alatt maradt. Ennek az oka többek között, egy az alapfajtát általánosságban jellemző kedvezőtlen tulajdonság, a kocsánybénulásra való hajlam. Szelekciós célként ezért ennél a fajtánál ennek a tulajdonságnak a javítását tűzték ki célul Badacsonyban.
A fajta talaj és fekvés iránt igényes, fagy és szárazságtűrő, rothadásra és kocsánybénulásra hajlamos, kivéve a B.7-es klónt. Középerős növekedésű. Levele középnagy, kerek, hullámos, szürkészöld, osztott-hasadt,  2-5 karéjos, csúcsa tompaszögű. Vállöble középmély, zárt. Széle csipkés, határozatlanul bemetszett;  éle csupasz, erezte vörös, színének felülete pókhálós, hólyagos; fonáka szőrösödő és pókhálós.
A nyél pókhálós, kékesvörös, csíkos, hengeres, rövid. Fürtje tömött, vállas, nagyon rövid, középszéles, kicsi. A klónok fürtje kicsi-középnagy, meghaladja az alapfajta fürtméreteit. Bogyója gömbölyű, kicsi, pontozott, feltűnően hamvas.  Húsa puha, leves, olvadó. Héja vékony, közepesen erős, tartós. Termőképessége a fajta hazai súlyos leromlása miatt nem kielégítő,
a klónoké jó-közepes. A B.7 klón az alapfajtához és a termesztésben elterjedt klónokhoz képest, kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik.
Bora rendkívül finom illatú, zamatban gazdag. Sok savat termel, amely finom, karakteres, harmonikus.


Kéknyelű                                                       


Kizárólag a Badacsonyi borvidéken termesztett fajta. Jelenleg mintegy 20 ha ültetvényfelület található e fajtából a borvidéken. Nevét kékesvörös levél- illetőleg fürtnyeléről kapta.

Késői érésű, erős növekedésű, viszonylag keveset termő (nővirágú) fajta. Porzófajtát igényel, korábban Budai fajtával vegyesen telepítették, de porzófajtaként terjedőben van a 2003-ban elismert Rózsakő  fajta is. A Kéknyelű fajta termésbiztonságának javítását célozza az 1999-ben indított klónszelekciós munkánk. Fekvés és talaj iránt igényes, fagytűrése közepes, rothadásra nem hajlamos. A hajtása félmerev; a vitorla nyitott, lapított, gyapjas, bronzos, levelei homorúak-kiterítettek. A szártag kékeslila, gyapjas, részben mintázott, hamvas. A levele kerek, középnagy, szürkészöld, homorú-kiterített; karéjainak száma 2-5; vállöble széles ék alakú, alapja ék alakú, melyet a lemez határol; oldalöblei határozatlan alakúak, alapjuk szintén; széle csipkés- fűrészes, sekélyen bemetszett; felszíne pókhálós, fonáka bársonyos és gyapjas; erezete vörös. A fürtje ágas, laza, kicsi-középnagy; a bogyója gömbölyded, kicsi, pontozott, feltűnően hamvas; húsa puha, leves, olvadó; héja vastag, szívós.

Bora illatos, zamatos, tüzes, kemény, de rendkívül finom savval rendelkezik. A fehérborok között a legmagasabb kálium tartalommal rendelkezik, ezért kedvező élettani hatásokkal bír.

 

Budai zöld                                            

 

Ismeretlen származású, de valószínűleg régi magyar fajta. Külföldön nem ismerik.
A Badacsonyi borvidéken már a 19. század közepén termesztették.
Erősen fejlődő, korán fakadó, közepes időben virágzó, zsendülő és érő fajta. Fagyra érzékeny, de a szárazságot elviseli. Rothadásra nagyon hajlamos. Peronoszpórára igen érzékeny, lisztharmatra kevésbé fogékony.
A Budai zöld a Rózsakő fajta megjelenése előtt az egyetlen ismert porzótársa volt a Kéknyelűnek.

Bora enyhén illatos, zamatos, kemény és markáns savú, legtöbbször zöldesfehér színű.